Mi az a passzívház? Megéri-e ilyet építeni?

2016.02.16.

Mivel az elkövetkező években a továbbfejlesztett CSOK-nak köszönhetően várhatóan emelkedhet az építési kedv, ezért a Balla Ingatlanirodák jónak látta egy kicsit leporolni a passzívházak, fokozottan energiatakarékos házak témáját. Ez annál is inkább aktuális, mert már nincs egészen öt évünk addig, hogy csak közel nulla energiafelhasználású épületeket lehet az Európai Unióban felhúzni.

Habár a 10+10 milliós CSOK nem határoz meg az építkezők, építtetők számára energiatakarékossági értékeket, azért mindenkiben felmerülhet ötletként még a tervezés előtt, hogy az energiaszámlákon kicsit spórolva az átlagosnál korszerűbb megoldással próbálkozzon. A kérdés, amit ilyenkor felteszünk magunknak, hogy gondolkodjunk-e az energiatakarékosság mai csúcsának számító passzívház-követelmények elérésében vagy elégedjünk meg kevésbé energiahatékony megoldással, melynek mégis jobb a megtérülése.

Tudjuk persze, van egy további lépés a tökéletesség felé, mégpedig az aktív ház (illetve annak leágazásai), mely már nem fogyaszt, hanem termeli az energiát, de maradjunk egyelőre a passzív házaknál. A 2010/31/EU Irányelv 2020. december 31-étől kötelezőnek írja elő az új építésű házakra vonatkozóan az úgynevezett nulla energiafelhasználást (a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is). Az irányelvben megfogalmazott követelményt alapvetően a jelenlegi passzívház-követelményeknek megfelelő épületek tudják teljesíteni.

Addig azonban van még szűk öt év, így lehet más energiatakarékossági kategóriákban is gondolkodni. Például ún. alacsony energiaigényű ház építésében.

passzivhazepito.hu

Alacsony energiafelhasználású vagy passzív?

Annál is inkább érdemes lehet a passzív házaktól elrugaszkodni, mert az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy minősített passzívház építése sokszor túl nagy falat az építtetőknek, így azok, akik eredetileg passzívházat akartak végül megelégedtek egy alacsony energiaigényű házzal.

A passzívháznak ugyanis nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie.

Meghatározott fűtési hőszükséglete legfeljebb 15 kWh/m2 lehet évente, míg fajlagos primerenergia-igénye 120 kWh/m2 évente. És ebben már az elektromos áram is benne van, aminek ajánlott értéke 50 kWh/m2 évente. Emellett figyelni kell a légtömörségi értékre is, ami 50 Pa nyomáskülönbség mellett max 0,6 1/h. Ezeknek megfelelni pedig nem egyszerű, mint azzal sokan szembesültek a gyakorlatban.

A passzívház lényegét azonban sokkal jobban meg lehet fogni azzal, hogy ezeknél elegendő a szellőző levegő utánfűtése ahhoz, hogy tartsák a hőmérsékletüket, vagyis alapvetően nincs szükség aktív fűtésre, csak kivételes esetekben. Ez pedig akár 90 százalékkal is kevesebb fűtési költséget jelent, mint normál házak esetében, azaz négyzetméterenként 1,5 m3 gáznak megfelelő energiával megoldható a fűtés.

A követelmények a fokozott szigeteléssel jórészt elérhetők, azonban ez még nem elegendő. Figyelni kell már a telek adottságaira, a ház tájolására, tömegformálására, az ablakok méretére és elhelyezésére, az árnyékolórendszerre, valamint a gépészetre, kezdve a hőcserélős szellőztetőrendszertől a földhő és a napenergia hasznosításáig. Ezeket jelenleg egy átlagos családi háznál még jóval kisebb súlyú problémát jelentenek.

A mozgástér tehát passzív házaknál meglehetősen szűkös, miközben alacsony energiaigényű házaknál nincsenek ilyen szabványértékek, melyeknek meg kell felelni. A fűtési hőszükséglet a 15 kWh/m2 értéknek akár kétszerese-háromszorosa is lehet. A tulajdonosok szabad kezet kapnak, hogy milyen mértékben sikerül energiatakarékossá tenni házukat, miközben persze még maradnak a fokozott energiatakarékosságnál, annak magas komfortjánál és a mérsékeltebb rezsinél.

A passzívház előnyei:

Mindezek után azért érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy milyen előnyökkel jár, ha passzív házat építünk. Talán már az eddigiekből is látható, hogy a környezetbarátságon és az alacsony rezsiköltségeken túl olyan előnyei is vannak a passzív, illetve az alacsony energiafogyasztású házaknak, mint

- az egyenletes hőmérséklet,

- télen sem sugározzák a hideget a falak és az ablakok,

- mindig friss, por- és pollenmentes a levegő, miközben nincs huzat,

- nincsenek hőhidak,

- nincs penész,

- nincs páralecsapódás az ablakokon, és

- a szellőztető rendszer ellenére csendesebb a vastagabb szigetelések miatt.

Egyszóval rendkívül komfortos környezetet nyújt a benne lakók számára.

Mennyivel drágább egy passzívház?

Mint említettük, a szigorú követelmények, a költségek, illetve a beláthatatlanul hosszú megtérülési idő miatt sokan nem vállalják be passzívház építését, hanem megmaradnak az alacsony energiafelhasználású megoldásnál. Már ennek az építési költsége is magasabb, mint az átlagos, jól szigetelt házaké.

passzivhaz-magazin.hu

A tervezés is komolyabb feladat - minősített passzívház-tervezők végzik -, de ugyanez igaz magára az építkezésre is, hiszen a szakembereknek ezen a téren még szerény a tapasztalata. Erre tehát külön fel kell készülni, ahogy arra is, hogy költségesebb lesz a kivitelezés, és nem csak a felhasznált anyagok magasabb minősége miatt.

Hogy mennyivel, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen minden eset más és más, de míg egy passzív háznál ez a többlet jó esetben 15 százalék körül alakulhat, addig az alacsony energiafogyasztású házaknál ennek inkább csak a fele-harmada.

Habár az árak ennél nagyobb mértékben is elszállhatnak, vannak már olyan példák passzív házakra az országban, ahol az említett határ alá is sikerült leszorítani a költségeket. Az első hazai passzívház minősítéssel rendelkező családi ház még 230 ezer forintos négyzetméteráron épült 2009-ben Szadán. Átlagosan azonban 10-20 százalékos többletköltséggel számolhatunk, ami persze még mindig több millió forintot jelent az átlagos családi ház költségéhez képest. Ez a néhány százezer forintnyi éves energiaköltség-megtakarításból csak sok-sok év alatt térül meg, a legjobb esetben is 8-10 év alatt, de inkább 15-20 évről beszélhetünk.

Passzívházat építeni tehát most még inkább elkötelezettség kérdése, hiszen ez az, ami alapot adhat arra, hogy a tulajdonosok vállalják a tervezéssel és az építkezéssel járó fokozott nehézségeket és anyagi áldozatokat. Ha józan megfontolással közelítjük meg a kérdést, akkor jelenleg az alacsony energiafogyasztású ház lehet a legtöbb családi ház építő számára az optimális megoldás.

Miért jó, ha csak a lakás egyetlen falát festjük eltérő színűre?

2016.01.26.

Habár a színes falak már évek óta velünk élnek a lakberendezésben, úgy tűnik, hogy népszerűségük továbbra is töretlen. Külföldön gyakrabban találkozhatunk fehér vagy semleges színű falakkal, hangsúlyosabb színek, más anyagok pedig csak egy-egy fal esetében bukkannak fel. Mivel ez a megoldás sokat dobhat egy lakáson, ezért a Balla Ingatlanirodák most szeretné felhívni a figyelmet a technikában rejlő lehetőségekre. 

2015, az ingatlanpiaci fordulat éve - 3. rész - Balla Ingatlaniroda elemzés

2015.12.30.

Lakásbérlés és -kiadás 

Végül érdemes egy pillantást vetni a bérleti piacra is, hiszen olyan helyzet alakult ki itt az idei évben, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A fő gondot most az jelenti, hogy az egekbe szöktek a bérleti díjak, a piacon a tulajdonosok diktálják a feltételeket. Ők most szinte bármilyen árat mondhatnak, találnak bérlőt az ingatlanukba. 

Ez az oka annak, hogy nagyon sokan a külső kerületekben vagy akár az agglomerációban kezdtek kiadó lakás után nézni - vállalva a hosszabb utazás mindennapos terhét -, hiszen fizetésükből csak ezeknek az ingatlanoknak a bérleti díját tudják kigazdálkodni, míg az egyetemisták sokasága egy-egy lakást többedmagukkal bérelve, szobát vagy csak egy ágyat kap olyan áron, mint néhány évvel korábban egy egész lakást. 

A jelenség oka elsősorban a rövid távú lakáskiadás felívelése és az egyébként is erősebbé váló kereslet. Az árak hónapok alatt emelkedtek 20-30, sőt egyes esetekben 40-60 százalékkal. Egy korábban 100 ezer forintért kiadható ingatlanért most könnyedén megkap a tulajdonosa 130-150 ezer forintot. Az ár persze függ az elhelyezkedéstől és lakás egyéb paramétereitől, például a felszereltségtől. A bérlők általában a kisebb lakásokat keresik, melyekért a körúton belül a VI. és VII. kerületben átlagosan 80-150 ezer forintot kell havonta fizetniük, míg aki kétszobás lakást szeretne kivenni, az 100-160 ezres árral kalkulálhat. De ugyanilyen összegre számíthat az is, aki egy két-háromszobás családi házat bérelne valamelyik külső kerületben. 

Mit hoz a jövő? 

A Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítőinek tapasztalatai szerint a év első felét jellemző lendület már a 2015-ös év utolsó hónapjaiban megtorpant, és a jövő évben már némi visszarendeződésre lehet számítani. Ez elsősorban a kínálat növekedésének köszönhető, mely stagnáló árakat, de élénk forgalmat jelent. Az elszámolásokat kézhez kapó devizahitelesek ingatlanai ugyanis lassan piacra kerülnek, ez pedig korrigálhatja a túlságosan is keresletivé váló piacot. Ugyanakkor a befektetői kereslet visszaszorul, egyrészt azért, mert az árak növekedése megállt, másrészt pedig azért, mert az új utakat kereső tőke már elköltésre került, és lassan képződik újra. Emiatt a jövőben nem spekulatív és befektetői vevők várhatóak a piacon, hanem lakossági vásárlások, vagyis befektetés helyett a lakáscél kielégítése lesz az elsődleges cél az ingatlanpiacon. 

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője szerint a 2016-os évben az árak stagnálni fognak, de akár még áresés is előfordulhat abban az ingatlanpiaci szegmensben, melyet nagyobb mértékben érintenek majd a végrehajtások, abból kifolyólag, hogy a korábbi devizahiteles probléma ingatlanpiaci megoldása még nem történt meg. 

Kérdéses ugyanakkor a napokban bejelentett áfa-csökkentés hatása a piacra. Rövid távon várhatóan nem lesz érzékelhető az árakban - csak a kínálat fog növekedni -, viszont középtávon számítani lehet arra, hogy a 22-30 milliós, vagy ennél drágább ingatlanok szegmensében a használt és újszerű lakásoknak komoly vetélytársa lesz a megjelenő újlakás-kínálat. A 10 millió forint körüli kategóriában azonban az áfa-csökkentés hatása igen csekély lehet, hiszen ilyen összegért nem lehet majd budapesti újépítésű lakást kapni. 

Ameddig erősebb a kereslet a kínálatnál, addig az áfa-csökkentés hatása várhatóan csak a fejlesztőnek fog kedvezni. Amint viszont ismételten nagyobb lesz a kínálat, mint a kereslet (várhatóan 2-3 év múlva), akkor ez már eredményezhet 10-15 százalékos mérséklődést az árakban. 

A vidéki ingatlanpiacon gyengébb élénkülés várható - még a kedvezőbb áfa, és a CSOK hatásának ellenére is -, aminek az az oka, hogy a vidéki alpiacok egyes gazdasági szereplők (autógyárak, üzemek) tevékenységének erősen kitettek, és ezek fejlődésétől függenek a változások. Ezért minden egyes vidéki nagyváros más és más képet mutat. Ez a kép csak csak néhány nagyváros esetében egészséges, a kisvárosokban pedig még rosszabb a helyzet.

2015, az ingatlanpiaci fordulat éve - 2. rész - Balla Ingatlaniroda elemzés

2015.12.29.

A téglalakások piaca

Ha nem is olyan mértékben, mint a panellakásoknál, a téglalakások árai is meredeken, akár 20-30 százalékkal is emelkedtek a 2015-ös évben. Különösen az olyan pesti, belső kerületekben mutatkozott nagyobb kereslet és komolyabb árnövekedés, ahol a befektetők könnyen és jó áron kiadható lakásokat tudtak vásárolni. Népszerűvé vált ugyanis a rövid távú, online-alapú lakáskiadás, de a hosszú távú bérlők részéről is fokozatosan növekedett az igény. 

A legnagyobb keresletről a belső kerületekben számoltak be a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői. A VII. kerületben 300 ezres, a VI. kerületben 350 ezres, míg az V. kerületben 400-450 ezres induló árakkal találkozhatunk, de egy jobb adottságú, esetleg újszerű vagy szépen felújított lakás ára ezeknek akár kétszerese is lehet.

A külső kerületekben természetesen jóval alacsonyabb árakon is hozzájuthatunk lakásokhoz, azonban túl nagy reményeket akkor se tápláljunk: a leginkább keresett kategóriában 7-10 millió forint között jobbára csak földszintes, közös udvaros kis, társasházi lakásokhoz juthatunk, esetleg egy-egy garzonhoz a főváros széle felé közeledve. A legalacsonyabb árakkal talán XX. és a XXII. kerületben találkozhatunk, ahol belefuthatunk akár 2-3 szobás ingatlanokba 8-9 millió forint környékén. 

Családi házak 

Ha azt az ingatlanpiaci kategóriát keressük, ahol a legkisebb mértékben növekedtek az árak az elmúlt egy évben, akkor a családi házak környékén érdemes keresgélni. Ugyanakkor a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítőinek véleménye szerint a családi házak piaca is erősödésbe kezdett: határozottan élénkülő keresletről és 10-20 százalékkal emelkedő árakról számoltak be. 

A gyakorlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy a korábban jellemzően túlárazottnak számító családi házak árait utolérte a piac, így ezek egy részét a korábbi árakon már értékesíteni lehetett. A legnagyobb kereslet persze ebben a szegmensben is a kisebb, élhető, egy nappali plusz három hálószobás, új és újszerű, de legalább felújított ingatlanok iránt mutatkozik, melyeknek rezsijét nem terheli semmilyen felesleges négyzetméter, beépített szuterén vagy tetőtér. 

A vevők szemében a korábbinál jóval fontosabbá vált az energiahatékonyság, az olcsó fenntarthatóság, még akkor is, ha valamely külső kerületben keresnek családi házat. Az árplafon persze kerületenként változik, de például a XI. kerületben legfeljebb 70 millióig keresnek családi házakat a vevők, míg a pesti oldalon 30-40 milliós maximális árakról beszélhetünk. Ugyanakkor erős kereslet mutatkozik a 15-20 millió forintos családi házak iránt, melyek ugyan rendelkeznek kisebb hiányoságokkal, de a vevők egy része hajlandó ilyen kompromisszumokra. 

Újépítésű ingatlanok 

Sajátos helyzetbe került az újépítű ingatlanok piaca, ugyanis óriási igény lenne rájuk, a kínálat azonban rendkívül szerény. A fejlesztési kedvet élénkítheti az 5 százalékos szintre csökkenő áfa, hiszen ezáltal jobban megéri belevágniuk a vállalkozóknak egy-egy beruházásba. Balla Ákos szerint eddig a fejlesztéseket leginkább az akadályozta, hogy az építőipari vállalkozások nem tudták kitermelni a megfelelő profitot egy-egy beruházásból. Csak bizonyos prémiumkerületekben (néhány budai kerület, XIII., XIV.) érte meg építkezni, mert ezekben lehetett olyan áron eladni az új lakásokat, hogy megtérüljön és hasznot is hozzon a beruházás. 

Ennek ellenére újépítésű lakóingatlanokat találhatunk a külső pesti kerületekben is, ezek esetében azonban nem árt az óvatosság. A megtérülés bizonytalansága miatt ezen projektek mögött egyes esetekben olyan vállalkozók állhatnak, akiknek adózási hajlandósága alacsony, esetleg adott pillanatban nyomtalanul eltűnnek. Ami különösen azok számára lehet kellemetlen, akik előleggel szálltak be egy-egy ilyen projektbe, hiszen ők, ha be is költözhetnek a felépült lakásba, a szavatossági igényeikről lemondhatnak ilyen esetben. 

Az árak pedig magasak - a XI. kerületben például 600-700 ezres négyzetméterárakról beszélhetünk -, ennek ellenére határozott az igény az újépítésű lakások iránt, így ha a csökkenő áfatartalom miatt nagyobb lendületet vesznek a fejlesztések, a felépülő ingatlanoknak szinte biztosan lesz piaca.

Hogyan győzzük le a penészt? Páratartalom, hőmérséklet, harmatpont összefüggései

2015.11.18.

Ha valóban penészmentes lakást szeretnénk, akkor sok esetben nem elegendő pusztán szigetelni, vagy nem feltétlenül a szigetelés a megoldás. Ami igazán fontos, az a páratartalom, a hőmérséklet és a harmatpont közötti kapcsolat megértése, és ezek alapján az optimális megoldás megtalálása. El is mondjuk, miért.

Mielőtt belevágnánk bármilyen penész elleni akcióba, érdemes megérteni, hogy miért is alakul ki a lakásban bizonyos helyeken a penész, és miért éppen ott. A Balla Ingatlanirodák részéről azoknak szeretnénk most tanácsot adni, akik beköltöznek frissen megvásárolt lakásukba, majd meglepődve tapasztalják, hogy itt-ott felbukkan a falakon vagy a sarkokban a penész. Gyanúsítják az előző tulajdonost, hogy az rejtett hibaként eltitkolta előlük a lakás penészesedési hajlamát, pedig egyáltalán nem biztos, hogy a korábbi tulaj életvitele mellett megjelent a penész a lakásban, különösen, ha azóta felújítások is történtek, mondjuk egy ablakcsere. Az egyenletben olyan tényezők szerepelnek, mint a páratartalom, a hőmérséklet és a harmatpont. Amíg nem értjük az összefüggést, addig nem tudunk hatékonyan cselekedni.

Sok múlhat a zárbetéten - A Balla Ingatlaniroda tanácsai

2015.10.07.

Azt mindenki tudja, hogy a betörők első számú célpontja a zárbetét, sok esetben mégis megelégszünk egy pár száz forintos darabbal. Ezt a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői is nap mint nap tapasztalják, amikor az ügyfelek bemutatják nekik a lakásaikat. Ezért is tartjuk fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy leggyakrabban a zárbetéten múlik, hogy az ajtó mögött lévő értékeink és családtagjaink megfelelő védelmet kapnak-e. 

Cikkünkben néhány zárbetét-fajtával, és hozzájuk kapcsolódó fontos kiegészítőikkel foglalkozik szakértőnk. 

Zárbetét pajzs 

Mindegy, hogy új ajtóról van-e szó, vagy már meglévőről, a zárbetétpajzs jó megoldás lehet a zártörés elleni védelemre. A zártörés az egyik leggyakoribb betörési forma, amit évtizedek óta előszeretettel alkalmaznak a mások javaiból élők. Mivel a silt – azaz a zárbetét és a kilincs körüli takarólemez – alapesetben meglehetősen vékony, a zárbetét pedig általában hosszabb, mint az ajtó vastagsága, ezért a betét legtöbbször 0,5-1,5 cm-rel kilóg az ajtó síkjából. Ezt használják ki a betörők. Hozzáférnek ugyanis a betét oldalához, és egy célszerszám segítségével egyszerűen befogják, majd eltörik. 

A pajzs ezt akadályozza meg, ugyanis elég vastag ahhoz, hogy a zárbetét oldalát megvédje, így az hozzáférhetetlenné válik. Ez a legolcsóbb megoldás, mivel a zárbetétet nem szükséges kicserélni, tehát 3-4 ezer forintért is tehetünk valamit a biztonságunkért. 

Ennek egy továbbfejlesztett változata az úgynevezett kétkulcsos zárbetét, ami már eleve tartalmazza a pajzsot is, azzal a különbséggel, hogy a pajzs itt már nem csak a betét oldalát védi, hanem teljesen körbezárja azt, így a zárbetét eleje sem látható. A pajzs oldalán van egy kulcslyuk, azzal nyitjuk magát a pajzsot, majd amikor a zárbetét így már hozzáférhető, azt egy másik kulccsal nyitjuk ki. Amellett, hogy ez már elég biztonságot ad, már ránézésre is riasztó egy betörő számára, így ha nem kifejezetten hozzánk indult, jó eséllyel inkább egy könnyebb préda után néz. 

Fúrhatatlan zárbetétek 

Ezek a zárbetétek általában nem csak a fúrásnak, de egy másik – kevésbé gyakori – betörési módszernek, a savazásnak is ellenállnak. Illik azonban sietve leszögezni, hogy valóban fúrhatatlan zárbetét nem létezik, bármit át lehet ugyanis fúrni, ha az embernek van elegendő ideje, megfelelő szerszámai, és meg meri kockáztatni 2-3 fúrószár elhasználását. A fúrhatatlan szó ez esetben inkább azt jelenti, hogy nehezen fúrható, csak ez kevésbé mutatna jól a prospektusok lapjain. 

Mindazonáltal abban megegyezhetünk, hogy a betörőknek ritkán van idejük fél-egy óráig fúrni a zárbetétet, így a legtöbb esetben az első néhány perc után felhagynak eredeti tervükkel, és inkább a szomszédba törnek be. Egy ilyen zárbetétért már mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, körülbelül 5-7 ezer forinttól indulnak az árak, viszont aki tényleg a maximális biztonságra törekszik, nem ússza meg 10-12 ezer forint alatt. 

Fúrtpontos kulcsok 

Eddig leginkább az alkalmi – vagy nem túl okos – betörők módszereiről beszéltünk, melyek általában roncsolással és zajjal járnak. Léteznek azonban olyanok, akik „hivatásként” tekintenek a szakmára, és alaposan kitanulják a mesterség csínját-bínját. Ők nem esnek neki sem zártörővel, sem fúróval, de még savval sem a záraknak, hanem szinte észrevétlenül, roncsolás és zaj nélkül, mindössze néhány másodperc alatt kinyitják a zárakat. Erre többféle módszer létezik, zárfésűvel, rezegtetéssel, vagy kopogtató módszerrel próbálkoznak a legtöbb esetben. 

Talán mondani sem kell, hogy ellenük sem a pajzs, sem a fúrhatatlan zárbetét nem nyújt védelmet. Erre találták azonban ki a fúrtpontos kulcsokat, és a hozzájuk tartozó zárbetéteket, amik szerencsére az utóbbi időben meglehetősen elterjedtek. A hagyományos technikákkal ezeket a zárbetéteket már nem lehet kinyitni, vagy pedig olyan sok erőfeszítéssel, hogy ahhoz inkább hozzá sem fognak. 

Kártyás kulcsok

Előfordulhat, hogy nem egy ismeretlen betörőtől szeretnénk megvédeni értéktárgyainkat, hanem olyan személytől, akinek korábban kulcsa volt az ingatlanunkhoz, de valamiért visszakértük tőle. A kisördög mégis ott motoszkál a fejünkben, hogy akár le is másoltathatta a kulcsot, amíg az eredeti nála volt. Nem ritka eset ez akkor, ha például kiadjuk albérlőknek a lakásunkat. 

Ez esetben a legjobb megoldásnak a zárbetét csere tűnhet, de felesleges lenne emiatt túl nagy költségbe verni magunkat. A kártyás másolásvédelemmel ellátott kulcsok ugyanis épp ezt a problémát küszöbölik ki. Amennyiben ilyen betétet vásárolunk, akkor kapunk hozzá egy plasztik kártyát is. A kulcsot csak a szakszerviz, vagy a szerződött képviseletek tudják lemásolni, de kizárólag annak a személynek, aki a hozzá tartozó kártyát fel tudja mutatni. Kártya hiányában nincs kulcsmásolás!

Melyik a jó megoldás? 

Jogos lehet a kérdés, hogy vajon a felsoroltak közül melyik megoldás válhat be leginkább? A fúrhatatlant válasszuk? Netán a fúrtpontos kulcsosat? Vagy legyen a kártyás? Ezen a kérdésen szerencsére nem kell sokáig törnünk a fejünket, ugyanis egyre több olyan termék található a piacon, amelyekben az összes fent felsorolt tulajdonság egyszerre jelen van. 

Ha zárbetétet választunk, érdemes odafigyelnünk arra, hogy a fentiekben taglalt tulajdonságok közül a lehető legtöbb – vagy mind – adott legyen a zárbetétben.  Természetesen ez nem olcsó, de a biztonság sosem volt az. Egy megbízható márka ára mindenképpen 10 ezer forintnál fog kezdődni, és előfordul, hogy a 20 ezer forintot is eléri. Érdemes azonban alaposan átgondolni, hogy a sok munkával összegyűjtött anyagi javainkat, és persze családtagjaink biztonságát milyen zárbetétre bízzuk.

Milyen vastag hőszigetelés kell? - Balla Ingatlaniroda elemzés

2015.09.16.

Amikor szóba kerül egy lakóépület energetikai korszerűsítése, szinte minden esetben felmerül az a kérdés is, hogy vajon milyen vastag hőszigeteléssel lehetne optimalizálni a lakás fűtését.

Erre a kérdésre aztán a legkülönbözőbb válaszok szoktak érkezni, függően attól, hogy a választ adó valamely hőszigetelő termék marketingese, építész, esetleg egy önjelölt hőszigetelés-szakértő rokon vagy barát. Nem csoda hát, ha összezavarodunk az ellentétes információk áradatában, és az eredmény végül nem hozza meg a remélt eredményeket. A Balla Ingatlanirodák azonban nem elfogult a kérdésben, ezért cikkünkben igyekszünk felhívni a figyelmet a legtöbb buktatóra, és bemutatni néhány módszert, amivel felmérhető egy adott épület hőszigetelésének valódi igénye.

Ezeket a cikkeket olvastad már?